NECC - Nature Education Community Center
munkaprojekt: 2017 - 2024
NECC - Nature Education Community Center
munkaprojekt: 2017 - 2024
Embedded Files
munkaprojekt: 2017 - 2024
A hivatalos projekt és NECC leírást itt találjátok: https://necckolozsvar.wixsite.com/neccesek/mi-a-necc
A szubjektívebb oldala pedig az én nézőpontomból az a történetnek, hogy úgy gondoltuk páran, hogy csatlakozunk Kunigundához, volt tanárunkhoz és tartunk természetismereti foglalkozásokat.
Azért csatlakoztam, mert a szünet év alatt fogalmazódott meg bennem, hogy valamiféle erdei iskolát szeretnék és ez nagyon közel állt az elképzeléseimhez, így mikor visszajöttem, egyből elkezdtem ezzel foglalkozni.
Aminek nagyon örülök, hogy azóta egyre több természetismerettel kapcsolatos szervezet, oktató jelenik meg a színtéren, így hátha egyszer a régi álom, hogy a természetismeret majd bekerül a tantervbe és tanárokat vesznek fel természetismeret posztra, valóra válik.
Azóta a NECC folytatja a maga útját, én pedig kicsit más irányba is eltértem, így lett a Chill Nature projekt.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodtam ezalatt a több száz foglalkozás megtartása alatt? Néhányat felvillantok a képeknél
(a képek forrása a NECC fb oldala), a többiről pedig beszélgethetünk e-mailben vagy személyesen.
Alapító csapat, balról jobbra, fentről le: Gál László, Rés Katalin, Pénzes Janka, Macalik Kunigunda, Szabó Csilla.
Az első rendezvényünk, ahol bemutattuk a 2018-as Év Élőlényeit. Az Év Élőlényeihez kapcsolódó foglalkozások és játékok kitalálása végigkísért néhány évet a közös munka során, az Év Élőlényei koncepcióról több helyen is lehet olvasni, például itt.
Pillanatkép a magyar kutyafajtás foglalkozásunkból, ahol mindenkinek a fejére volt kötve egy kép és ki kellett találni, hogy kicsoda ő, én itt éppen Puli voltam, Katika pedig rövidszőrű magyar vizsla. Nagyon sok olyan ismert játék van, amit át lehet alakítani természetismereti játékká, ezt előszeretettel alkalmaztuk számos foglalkozás és játék kitalálásakor.
Fontosnak tartom a városi zöldterületeken való sétákat is, az a tapasztalat, hogy egyre kevésbé tudják a diákok, hogy hol is járnak iskolába és milyen fajokkal találkozhatnak a közvetlen környezetükben.
Madárhangos foglalkozás, ahol a madarak hangjait kellett társítani a szonogramjaikkal, a nevükkel és a képükkel.
Barátkozás a növényekkel - ez mindig sokkal nehezebb, mint az izgő-mozgó, repülő állatok bemutatása, sokszor unalmasnak gondolják ezeket az élőlényeket, de többszöri kimenés alkalmával lehet ezen puhítani.
Egy számomra kedves városban, Szatmárnémetiben, ahol felnőttem egy szintén szívemhez közel álló projekt, a Darwin-nap, mely a tudománynépszerűsítésre helyezi a hangsúlyt, a kémiás csapattal örökítettük meg a részvételünket.
Ovis foglalkozás - az a jó az ovisokban, hogy ha valami nem tetszik nekik, akkor hamarabb odébbállnak, nekik a nagyon kötetlen ide-oda mozgós programokat és a minél több kint levést tudom javasolni. A ChillNature fő iránya egyelőre a kamaszok, de nem zárom ki egy rendszeres ovis csoportnak sem a lehetőségét.
Felnőtteknek tartottunk bemutatót a Mentés Másként pedagógia konferencián, akikkel szintén szívesen együttműködnék még projekteken.
Fincsii, mi? Rókaürülék szagolás, Laci hasznos infókkal szolgált az emlősnyomok utáni kutakodásban, de még bőven van ahova fejlődjek, vajmi keveset tudok a témáról, így szívesen terepeznék még emlőskutatókkal, amennyiben úgy adódik.
Egy újabb önkéntes-projekt, a Keleti Parkba Kolozsváron kihelyeztünk 3 madáretetőt, ahova 4 éven keresztül rendszeresen jártunk, de sajnos 3 etetőellopás és 2 kutyaharapás után feladtuk ezt a projektet, talán legközelebb jobban kitaláljuk a hogyanját.
Szenétei, kamaszoknak szóló természetismereti kirándulós táborunk egyik pillanatképe a Maros forrása felé vezető úton. A tábort 3-szor szerveztük meg nyaranta, azután feladtuk anyagi keret hiánya miatt, talán ezt is legközelebb jobban kitaláljuk.
S egy lézervágót is vettünk egyszercsak, amivel az volt a terv, hogy természetismereti játékokat gyártunk - ez volt a WUD. Ez a projekt egyelőre fuccsba ment, mert sokkal nagyobbak voltak a költségeink, mint a bevételeink.
A madarászást is nagyon szeretem, van egy alaptudásom, de itt is van ahova fejlődjek, ezért sosem bánom ha szembejön velem egy-egy madaras önkénteskedési lehetőség és pont van időm is csatlakozni. Itt éppen egy búbos vöcsköt nézünk kamaszokkal. Vagyis nagyrészt én, nem mindig tudtam őket rávenni a távcsőhasználatra - legalábbis mikor egy-egy fontos beszélgetés közepén voltak, aztán mire a madár elrepült észbe kaptak - ez is egy olyan készség, amihez többször kell kimenni, először csak kell szeressenek a természetben lenni, aztán jöhet a tanulás.
Az egyik kedvenc projektem az a biciklitúrák szervezése volt, ez épp egy melegebb téli napon volt, viszont magam sem számítottam rá, hogy jégen is fogunk bringázni. Ez egy olyan túra volt, ami tapasztaltabb kamaszoknak szólt, akikkel rendszeresen jártunk kirándulni.
A Magyar Környezeti Nevelés Egyesülettel közösen kidolgoztunk egy Beporzó Vándortanösvényt, a dokumentáció itt tekinthető meg, ingyenesen letölthető.
Az a tapasztalatom, hogy sok esetben nem mennek ki az emberek kirándulni, csak ha "rövidujjús" idő van, pedig egy-egy őszi, téli séta is nagyon vagány, ezért próbáltunk minden hónapban kirándulásokat szervezni.
Kincses Kolozsvár Természetbúvár Vetélkedőt hirdettünk, nagy sikernek örvendett, viszont nem számoltuk ki rendesen ennek a költségeit, így ez anyagilag egy teljesen veszteséges projekt volt, mint sok oly más necces projekt. A szakmai munka részét nagyon élveztem, viszont eljön az a pont, amikor az ember el kell fogadja, hogy az önkénteskedésből nem tudja kifizetni a számláit.
A tábortűzről szerintem nem kell meséljek, aki már kipróbálta az tudja, hogy milyen jó ülni és bambulni.
A gyakori fajok ismertetése fontos feladat szerintem, itt épp a kereklevelű kapotnyakról (Asarum europaeum) beszéltem.
Sárdagasztós biciklitúra - ez is ahhoz a témakörhöz tartozik, hogy manapság már csak az általunk vélt "tökéletes" időjárásban megyünk kirándulni. Természetesen fontos, hogy ne viharban menjünk pl mikor villámlik, viszont attól, hogy sáros az erdő, nyugodtan lehet egy kicsit biciklizni és addig is örülni, hogy nem nagy repedéseket látunk a földben az aszály miatt.
Az első 5 év képekben.
A tapasztaltabb kamaszoknak magashegyi kirándulásokat is szerveztünk, ezeket is nagyon kedveltem, de az elhatalmasodó juhászkutya-probléma miatt egyre nehezebb felelősséget vállalni a diákok biztonságáért.
Az egyeskői menedékháznál kamaszokkal, közös tábor Nádasdi Csilla Emese drámapedagógussal.
Az egyik utolsó képzés amin NECC-színekben vettünk részt Jankával: az Outward Boundnak egy önismereti képzése, ami nagyon-nagyon vagány volt, csak ajánlani tudom a képzéseiket és amennyiben lehetőségem adódik biztosan visszatérek még valamilyen képzésükre.
Ezen kívül még sok-sok kép, élmény és tapasztalat van a fejemben, de egyelőre ide ennyi fért el.
Page updated
Google Sites
Report abuse